Készültem e sorokat a
temetésen felolvasni, de a nagy hőség és az elérzékültség megakadályoztak,
tehát itt, ez alkalommal teszem kőzzé:
Bence Barátom,
Bence Testvérem !
Hogy is hivjalak, mikor mindez voltál
és még több
is ! Nevelkedtünk
együtt,
a győri
zsidó,
vallásos
és ugyanakkor cionista légkörben.
Te visszatérve a Shoá-ból,
én a háboruból
találkoztunk
itt az országban
és ettől
a pillanattól
kezdve Bence a vezető,
az utmutató
jelentél meg mi győriek
számára.
Veled együttmüködni
élvezet volt és mindég megértettelek, akkor is ha elgondolásunk
nem is volt teljesen azonos. Mindég kerested a közép
utat, a megértest és ezt nagy részt sikerrel is.
Volt Benned valami csodálatos
erő,
tulajdonság
befojásolni
és csökkenteni
feltünő
nézeteltéréseket. Igazság,
bizalom,és főleg
a szembenálló
fél tisztelete és megbecsülése
vita esetében.
Ez voltál
Bence és mindez ami Téged külnböztetett
másoktól
és vezetőnkké,
utmutatonkévá
tett.
A bucsuzás
perce érkezett és nehéz ezt elfogadnom, nehéz magamat ebbe az uj helyzetbe
beleélni, mert Benned hozzászoktunk
a legjobbhoz.
Bence egyet igérhetek Neked, hogy emlékedet mint a legdrágább
kincset megőrzöm,
mint ahogy Te azt joságoddal,
tevékenységeddel életedben kiérdemelted.
Őrok
nyugalom és béke emlékedre !
John Chillag's
(Csillag Jancsi) documents.
Lónyai Sándor :
Csendör a krematóriumban.
A Kezdet és a folytatás nagyobbik része is sikertörténet. S a vég.?
Csillag Artúr ácssegéd, aki Stern Dávid szili szatócs hét gyermeke közül a
legfiatalabb, 1873. május 18-i születéssel, 1894. október 1-vel a monarchia tényleges
sorkatonája. A Győri 19-es ezredben, a mindenkori trónörökös alakulatában az alaki,
a lövészeti, és az álcázási gyakorlatokban példásan helytáll. Megkedveli a
katonai életet. Őrvezetői rangot kap. Ennek hatására 1895 nyarán, a három hetes
aratási szabadság napjaiban közli szüleivel: -ha befogadnak, akkor továbbszolgáló
katona leszek.
S amikor letelik a kétesztendős, kőtelező katonai szolgálata, akkor a reméltnél is
örvendetesebb közlést kap. Az alakulat parancsnoka Kálmánffy László alezredes, a
laktanya gyakorlóterén lévő leszerelőkkel közli: Csillag Artúr őrvezető, ha akar,
csendőr lesz!
Az íratlan szabálynak megfelelően a Sopron megyei fiú első csendőri szolgálati
helye, a Sziltől 250-270 kilométerre lévő Kunszentmárton. Itt csendőrgyakorlói
képzéssel telik el az első négy hét. A fiú 1896 őszétől, 1909 tavaszáig
mindenben igazolja, érdemes a bizalomra. Alkalmas az önálló szolgálatra.
Megismerkedik a 27 esztendős túrkevei Kohn Idával, akinek 1908. február 4-én,
hivatalosan is,- őrök hűséget ígér. Most már van akivel a két szolgálat közötti
szabad időt kedvére fogyassza. S következhet az újabb szolgálati hely. 1911. március
12-én, a nagyváradi parancsnokságra már tizedesi ranggal érkezik. A Nagyalföld
keleti városban történik az első nagy családi esemény. Megszületik, -1911. október
11-én- Alajos gyermekük. A szépségeiről ismert Nagyváradon alig másfélévet
szolgál. Ekkor feletteseinek akaratából Csillag Artúr visszafelé, nyugat irányában
kapja az újabb beosztásokat. 1912. augusztus 30-án Sopronban szakaszvezetői ranggal
részlegparancsnok. A második gyermeket, Pált, 1913. június 7-én a Lövérek
városában jegyzik az anyakönyvbe. S kerek egy esztendő után már szülőfalujának
járási székhelyén, Csornán kap részlegparancsnoki beosztást. E városkában éli
át az I. világháború kitörését. De az élet nem áll le. A család Piroskája,
1914. szeptember 7-én, e településen érkezik. Ám az országjárás tovább
folytatódik. Következik Ponyvádpuszta, ahol :már őrmesterként jelenkezik.1918.
május 9-én veszi át a kicsi, 223 lakosú település és környéke rendjének
irányítását.
A háború még mindig tart. S ez a város környéki kicsi és nagy gazdaságokban
egyformán megnöveli a rend őreinek teendőit. A falusi, pusztai szatócsok boltjaiban
nincs só, paprika, cukor, petróleum, cérna, tű és sok minden más se.
"Cserébe" viszont front mindent elszív. Az utolsó sertést, a még meglévő
tyúkok alól pedig a tojást naponta követelik a hadifelvásárlók. Főleg az asszonyok
mind hangosabban fenyegetőznek, hiszen a férfiak többsége a frontokon, vagy már az
ismeretlen sírokban, jobb estekben sebesülten a katonai korházakban vannak. D az
elégedetlen szavakat, -Csillag őrmester területén- nem követi a lázongó tett. A
ponyvádpusztai őrs békésen, "megússza" a háború utolsó honapjait is. A
gólya Ponyvádpusztán is meglátogatja a Csillag házaspárt. 1921. február 2-án
Istvánnal hatra növekszik a családtagok száma.
Négy gyermek. Az első kettő tanulókorú. A legközelebbi iskola pedig Győrben. Talán
ezért, talán elismerésül is a Csillag család 1930-ban a Rába parti városba
költözhet.
A szolgálati teendők a pusztákon, a családi élet a városban nyugodtan, békésen
zajlík. A világ borús zajait Csillagék nem, vagy csak alig hallják. S szinte
észrevétlenül közeledik a "felemelt" nyugdíjkorhatár elérése. Ekkor
1938. március 1-én a győri helyettes csendőrparancsnok, Varga Zoltán százados arra
biztatja, hogy főleg a kezdő csendőrök begyakorlásának segítése céljából,
főtörzsőrmesteri ranggal, még egy kis ideig maradjon.
Nem akar hinni a fülének. Öt évvel a nyugdíjkorhatáron túl és még mindig
marasztalják. A hitves ugyancsak meghatódik, a nagy öröm hallatán. Az egész család
a boldogság szigetén érzi magát. Okkal. Magasabb rang, növekvő jövedelem, de
leginkább a mindennél értékesebb erkölcsi elismerés.
1938. március 5-én Darányi Kálmán miniszterelnök Győrbe látogat. A nap központi
eseménye a Városi Kultúrházban elmondandó programadó beszéd. Az országosan is
jelentős esemény zavartanságának biztosításáért, a környék csendőrségét is
mozgósítják. Csillag egy szakaszt vezetve, a nagyteremben kap
posztot. Elsők között hallhatja Darányi ama bejelentését is, miszerint készül az
első zsidótörvény. A bejelentés valódi tartalmát nehezen tudja értelmezni. Ezt
hivatásának szeretete és az is okozza, hogy Darányi olyanról is beszél, miszerint ez
jó lesz az izraelitáknak is, mert törvény kihúzza a szőnyeget a szélsőséges
antiszemiták lába alól. Másnap 6-án reggel, a Győri Hírlap is barátságosan
ismerteti az egykori megyei és városi főispán bejelentéseit.
Hetedékén déli 12-kor kezdődik Csillag Artúr szolgálata. De már hat órakor hosszas
csengetésre ébred. Még inkább hajnal, mint reggel van, amikor egy csendőr tizedes
Mézes József csendőrőrnagy parancsnoki üzenetet hozza. A futárposta egyetlen
mondata: "A további intézkedésemig, tartós szolgálat mentesítésben
részesítem." Nyolcadikán újabb pecsétes írást kap: "Közlöm, hogy
március 1-i keltezéssel nyugállományba helyeztem."
Négy nap nap a mennyországban, a ötödikben -vélekednek a Csillag család tagjai-
lezuhantunk a poklok poklába. Pedig ami akkor, 1938. március 5-én, 7-én, majd 8-án
történik az csak a kezdet eleje. Alig egy esztendő után, az első zsidótörvényt
követi a második. 1939. március 1-én arról kapnak tájékoztatást, hogy a legifjabb
Csillag fiú, ha eléri a 21. évét nem lehet fegyveres katona, hanem csak
munkaszolgálatos. 1941-ben hatályba lép a harmadik zsidótörvény is. De a pokol
kapuját, a Csillag család számára is, Magyarország 1944. március 19-i hitleri
megszállása- nyitja ki.
A megszállást követő 17-ik napon a győri zsidók is kötelesek a sárga csillag
viselésére. Még egy hónap sem telik el és Magyarorszuágon megnyillik az első
gettó. Ez Győrben 1944. május 31-ig népesül be. A sárga csillagtól a gettóig
eltelő 56 napnak szinte minden órájában történik új, és még újabb megalázás.
A náci hódító hadsereggel érkező, a hitleri végső megoldást irányító Adolf
Eichman Brigád és magyar társai vitéz Ferenczy István csendőr alezredes
vezetésével mindent gondosan megterveznek. Arra is ügyelnek, hogy a sorra kerülő
régió antiszemita teendőinek ellenőrzését, mibdig egy-egy távolabbi
csandőrkerület beosztotjai végezzék. Ebbe a cselekvési programba, azonban
előfordulnak "hibák". A győri gettó őrzéséhez vezényelt VI. (debreceni)
csendőrkerület kakastollasainak egyike, a szili származású Szomódi József
főtörzsőrmester, aki Csillag Artúrral együtt gyerekeskedett. Ismerték egymást. De
Szomódi már nem "emlékszik" egykori csendőrtársára. Ez
"természetes". Hiszen Csillag már nem is ember, csak zsidó.
Az akkori történések ritkaságai, közé tartózik, hogy a Csillag család
másodszülöttje, Pál a budapesti munkaszolgálatból május 30-i napra eltávozást
kap. A fiú hazautazik és Kerékgyártó Géza emberséges csendőrőrmester
segítségével, találkozik szüleivel.
-Apám és anyám szavai -emlékezik Pál- arra utaltak, hogy nem ismerik, nem is sejtik
sorsuk további alakulását. Csak egy dolog nem megy apám fejébe. Vajon Szomódi miért
viselkedik úgy, ahogy. Elbúcsúztunk. Könnyeimet nem tudtam visszatartani. Éreztem a
legrosszabbat.
A győri gettó 4200-4300 zsidóját 1944. június 5-én a csendőrök
"áttelepítik" a város Budai Barakkjába. E gyűjtőtábornak kinevezett
szörnyűséges hely, már valóban a poklok-poklának a kapuja. De az itt tartózkodás
csak néhány napig tart. 1944. június 11-én, majd 13-án egy-egy marhavagon
szerelvénnyel a városban "lakó" zsidókat deportálják. A
szélsöjóbboldali Győri Nemzeti Hírlap tájékoztatása szerint, -a város zsidói
ismeretlen helyre távoztak.
Az Aushwitz-Birkenau táborba való érkezéskor azonnal megtörténik a szelekció. A 71
éves Csillag Artúrt és 63 esztendős párját, Kohn Idát a válogató SS orvos Josef
Mengele balra "irányítja", a zyklongázfűrdőbe. . Az utolsó ötven méteres
utat a Csillag házaspár is -mint a hasonló társai-, egymás kezét fogva teszi meg. A
magyar királyi nyugállományú csendőrt és hitvesét a krematóriumba már nem csak
név, hanem lélek nélkül külön, külön, egyenként, speciális vaskapoccsal
vonszolják.
Lónyai Sándor .
|