gyortopys.gif (21153 bytes)

 

Készültem e sorokat a temetésen felolvasni, de a nagy hőség és az elérzékültség megakadályoztak, tehát itt,  ez alkalommal  teszem kőzzé:

Bence Barátom, Bence Testvérem !
Hogy is hivjalak, mikor mindez volt
ál és még több is !  Nevelkedtünk együtt, a győri zsidó, vallásos és ugyanakkor cionista légkörben. Te visszatérve a Shoá-ból, én a háboruból találkoztunk itt az országban és ettől a pillanattól kezdve Bence a vezető, az utmutató jelentél  meg mi győriek számára.
Veled egy
üttmüködni élvezet volt és mindég megértettelek, akkor is ha elgondolásunk nem is volt teljesen azonos. Mindég kerested a közép utat, a megértest és ezt nagy részt sikerrel is.
Volt Benned valami csod
álatos erő, tulajdonság befojásolni és csökkenteni feltünő nézeteltéréseket. Igazság, bizalom,és főleg a szembenálló fél tisztelete és megbecsülése vita esetében.
Ez volt
ál Bence és mindez ami Téged külnböztetett másoktól és vezetőnkké, utmutatonkévá  tett.

A bucsuz
ás perce érkezett és nehéz ezt elfogadnom, nehéz magamat ebbe az uj helyzetbe beleélni, mert Benned hozzászoktunk  a legjobbhoz.
Bence egyet igérhetek Neked, hogy emlékedet mint a legdr
ágább kincset megőrzöm, mint ahogy Te azt joságoddal, tevékenységeddel életedben kiérdemelted.

Őrok nyugalom és béke emlékedre !

 

 John Chillag's (Csillag Jancsi)  documents.

Lónyai Sándor :   Csendör a krematóriumban.

A Kezdet és a folytatás nagyobbik része is sikertörténet. S a vég.?
Csillag Artúr ácssegéd, aki Stern Dávid szili szatócs hét gyermeke közül a
legfiatalabb, 1873. május 18-i születéssel, 1894. október 1-vel a monarchia tényleges sorkatonája. A Győri 19-es ezredben, a mindenkori trónörökös alakulatában az alaki, a lövészeti, és az álcázási gyakorlatokban példásan helytáll. Megkedveli a katonai életet. Őrvezetői rangot kap. Ennek hatására 1895 nyarán, a három hetes aratási szabadság napjaiban közli szüleivel: -ha befogadnak, akkor továbbszolgáló katona leszek.
S amikor letelik a kétesztendős, kőtelező katonai szolgálata, akkor a reméltnél is örvendetesebb közlést kap. Az alakulat parancsnoka Kálmánffy László alezredes, a laktanya gyakorlóterén lévő leszerelőkkel közli: Csillag Artúr őrvezető, ha akar, csendőr lesz!
Az íratlan szabálynak megfelelően a Sopron megyei fiú első csendőri szolgálati helye, a Sziltől 250-270 kilométerre lévő Kunszentmárton. Itt csendőrgyakorlói képzéssel telik el az első négy hét. A fiú 1896 őszétől, 1909 tavaszáig mindenben igazolja, érdemes a bizalomra. Alkalmas az önálló szolgálatra.
Megismerkedik a 27 esztendős túrkevei Kohn Idával, akinek 1908. február 4-én, hivatalosan is,- őrök hűséget ígér. Most már van akivel a két szolgálat közötti szabad időt kedvére fogyassza. S következhet az újabb szolgálati hely. 1911. március 12-én, a nagyváradi parancsnokságra már tizedesi ranggal érkezik. A Nagyalföld keleti városban történik az első nagy családi esemény. Megszületik, -1911. október 11-én- Alajos gyermekük. A szépségeiről ismert Nagyváradon alig másfélévet szolgál. Ekkor feletteseinek akaratából Csillag Artúr visszafelé, nyugat irányában kapja az újabb beosztásokat. 1912. augusztus 30-án Sopronban szakaszvezetői ranggal részlegparancsnok. A második gyermeket, Pált, 1913. június 7-én a Lövérek városában jegyzik az anyakönyvbe. S kerek egy esztendő után már szülőfalujának járási székhelyén, Csornán kap részlegparancsnoki beosztást. E városkában éli át az I. világháború kitörését. De az élet nem áll le. A család Piroskája, 1914. szeptember 7-én, e településen érkezik. Ám az országjárás tovább folytatódik. Következik Ponyvádpuszta, ahol :már őrmesterként jelenkezik.1918. május 9-én veszi át a kicsi, 223 lakosú település és környéke rendjének irányítását.
A háború még mindig tart. S ez a város környéki kicsi és nagy gazdaságokban
egyformán megnöveli a rend őreinek teendőit. A falusi, pusztai szatócsok boltjaiban nincs só, paprika, cukor, petróleum, cérna, tű és sok minden más se. "Cserébe" viszont front mindent elszív. Az utolsó sertést, a még meglévő tyúkok alól pedig a tojást naponta követelik a hadifelvásárlók. Főleg az asszonyok mind hangosabban fenyegetőznek, hiszen a férfiak többsége a frontokon, vagy már az ismeretlen sírokban, jobb estekben sebesülten a katonai korházakban vannak. D az elégedetlen szavakat, -Csillag őrmester területén- nem követi a lázongó tett. A ponyvádpusztai őrs békésen, "megússza" a háború utolsó honapjait is. A gólya Ponyvádpusztán is meglátogatja a Csillag házaspárt. 1921. február 2-án Istvánnal hatra növekszik a családtagok száma.
Négy gyermek. Az első kettő tanulókorú. A legközelebbi iskola pedig Győrben. Talán ezért, talán elismerésül is a Csillag család 1930-ban a Rába parti városba költözhet.
A szolgálati teendők a pusztákon, a családi élet a városban nyugodtan, békésen zajlík. A világ borús zajait Csillagék nem, vagy csak alig hallják. S szinte észrevétlenül közeledik a "felemelt" nyugdíjkorhatár elérése. Ekkor 1938. március 1-én a győri helyettes csendőrparancsnok, Varga Zoltán százados arra biztatja, hogy főleg a kezdő csendőrök begyakorlásának segítése céljából, főtörzsőrmesteri ranggal, még egy kis ideig maradjon.
Nem akar hinni a fülének. Öt évvel a nyugdíjkorhatáron túl és még mindig marasztalják. A hitves ugyancsak meghatódik, a nagy öröm hallatán. Az egész család a boldogság szigetén érzi magát. Okkal. Magasabb rang, növekvő jövedelem, de leginkább a mindennél értékesebb erkölcsi elismerés.
1938. március 5-én Darányi Kálmán miniszterelnök Győrbe látogat. A nap központi eseménye a Városi Kultúrházban elmondandó programadó beszéd. Az országosan is jelentős esemény zavartanságának biztosításáért, a környék csendőrségét is mozgósítják. Csillag egy szakaszt vezetve, a nagyteremben kap
posztot. Elsők között hallhatja Darányi ama bejelentését is, miszerint készül az első zsidótörvény. A bejelentés valódi tartalmát nehezen tudja értelmezni. Ezt hivatásának szeretete és az is okozza, hogy Darányi olyanról is beszél, miszerint ez jó lesz az izraelitáknak is, mert törvény kihúzza a szőnyeget a szélsőséges antiszemiták lába alól. Másnap 6-án reggel, a Győri Hírlap is barátságosan ismerteti az egykori megyei és városi főispán bejelentéseit.
Hetedékén déli 12-kor kezdődik Csillag Artúr szolgálata. De már hat órakor hosszas csengetésre ébred. Még inkább hajnal, mint reggel van, amikor egy csendőr tizedes Mézes József csendőrőrnagy parancsnoki üzenetet hozza. A futárposta egyetlen mondata: "A további intézkedésemig, tartós szolgálat mentesítésben részesítem." Nyolcadikán újabb pecsétes írást kap: "Közlöm, hogy március 1-i keltezéssel nyugállományba helyeztem."
Négy nap nap a mennyországban, a ötödikben -vélekednek a Csillag család tagjai- lezuhantunk a poklok poklába. Pedig ami akkor, 1938. március 5-én, 7-én, majd 8-án történik az csak a kezdet eleje. Alig egy esztendő után, az első zsidótörvényt követi a második. 1939. március 1-én arról kapnak tájékoztatást, hogy a legifjabb Csillag fiú, ha eléri a 21. évét nem lehet fegyveres katona, hanem csak munkaszolgálatos. 1941-ben hatályba lép a harmadik zsidótörvény is. De a pokol kapuját, a Csillag család számára is, Magyarország 1944. március 19-i hitleri megszállása- nyitja ki.
A megszállást követő 17-ik napon a győri zsidók is kötelesek a sárga csillag viselésére. Még egy hónap sem telik el és Magyarorszuágon megnyillik az első gettó. Ez Győrben 1944. május 31-ig népesül be. A sárga csillagtól a gettóig eltelő 56 napnak szinte minden órájában történik új, és még újabb megalázás.
A náci hódító hadsereggel érkező, a hitleri végső megoldást irányító Adolf Eichman Brigád és magyar társai vitéz Ferenczy István csendőr alezredes vezetésével mindent gondosan megterveznek. Arra is ügyelnek, hogy a sorra kerülő régió antiszemita teendőinek ellenőrzését, mibdig egy-egy távolabbi csandőrkerület beosztotjai végezzék. Ebbe a cselekvési programba, azonban előfordulnak "hibák". A győri gettó őrzéséhez vezényelt VI. (debreceni) csendőrkerület kakastollasainak egyike, a szili származású Szomódi József főtörzsőrmester, aki Csillag Artúrral együtt gyerekeskedett. Ismerték egymást. De Szomódi már nem "emlékszik" egykori csendőrtársára. Ez "természetes". Hiszen Csillag már nem is ember, csak zsidó.
Az akkori történések ritkaságai, közé tartózik, hogy a Csillag család másodszülöttje, Pál a budapesti munkaszolgálatból május 30-i napra eltávozást kap. A fiú hazautazik és Kerékgyártó Géza emberséges csendőrőrmester segítségével, találkozik szüleivel.
-Apám és anyám szavai -emlékezik Pál- arra utaltak, hogy nem ismerik, nem is sejtik sorsuk további alakulását. Csak egy dolog nem megy apám fejébe. Vajon Szomódi miért viselkedik úgy, ahogy. Elbúcsúztunk. Könnyeimet nem tudtam visszatartani. Éreztem a legrosszabbat.
A győri gettó 4200-4300 zsidóját 1944. június 5-én a csendőrök "áttelepítik" a város Budai Barakkjába. E gyűjtőtábornak kinevezett szörnyűséges hely, már valóban a poklok-poklának a kapuja. De az itt tartózkodás csak néhány napig tart. 1944. június 11-én, majd 13-án egy-egy marhavagon szerelvénnyel a városban "lakó" zsidókat deportálják. A szélsöjóbboldali Győri Nemzeti Hírlap tájékoztatása szerint, -a város zsidói ismeretlen helyre távoztak.
Az Aushwitz-Birkenau táborba való érkezéskor azonnal megtörténik a szelekció. A 71 éves Csillag Artúrt és 63 esztendős párját, Kohn Idát a válogató SS orvos Josef Mengele balra "irányítja", a zyklongázfűrdőbe. . Az utolsó ötven méteres utat a Csillag házaspár is -mint a hasonló társai-, egymás kezét fogva teszi meg. A magyar királyi nyugállományú csendőrt és hitvesét a krematóriumba már nem csak név, hanem lélek nélkül külön, külön, egyenként, speciális vaskapoccsal vonszolják.

Lónyai Sándor .