Utrakészen

Még egy nap már mögöttem,

a sok napoknak egyike,

este lett már és egy nappal,

ha eggyel is már, de közeledtem.

Mióta én megszülettem

számolom a napokat,

bárcsak tudnám felbecsülni

hány is maradt belöle.

Minden reggel új ajándék,

fogadom én örömmel,

felhasználni minden percét

amennyire csak lehet.

És ha mégis úgy történne,

hogy napoknak az egyikén

a számolásnak hirtelen

én a végére érnék :

Utrakészen, ahogy jöttem,

még csomagolnom sem kell,

böröndökre sem lesz szükség,

bucsunélkül elmegyek.