(Kunszentm?rton,1907. szeptember 21.-Auschwitz,1944. j?nius ?) hittudom?nyi t?rt?n?sz, f?rabbi,publicista.

Az elemi ?s k?z?piskol?t sz?l?v?ros?ban v?gzi, az ?retts?gi oklevelet is Kunszentm?rtonban veszi ?t. Ezut?n sz?l?i ?szt?nz?sre a lelkip?sztori hivat?s ?tj?t v?lasztja. A Budapesti Rabbik?pz? Int?zetben teljes?tik felv?teli k?rel-m?t.A P?zm?ny P?ter Tudom?nyegyetemen is sikeres a fel- v?teli vizsg?ja.1930-ban doktori cimmel diplom?zik. De m?g egy esztend?n ?t v?gez int?zm?nyi tanulm?nyokat.Az 1930-1931-es oktat?si ?vet a jeruzs?lemi H?ber Egyetemen ?s a Rav-Kuk Iskol?ban t?lti. A Szentf?ld?n h?ber nyevtu-d?s?t ?s vall?sfiloz?fiai k?szs?g?t fejlezti.

Haz?j?ba visszat?rve az Egri Neol?g Izraelita Hit- k?z?g tags?ga f?rabbijukk? v?lasztja. Hit?leti munk?ja k?zben-Budapesten 1932. febru?r 25-?n- h?zass?got k?t az 1910.szeptember 15-?n sz?letett Banet Erzs?bettel. A csa-??dot k?t gyermek - Kiskunszentm?rtonban Gy?rgy (1933. janu?r 27.) ?s Gy?rben Jutka ( 1937. ?prilis 11.)- teszi tel-jess?.

Egerben minden tev?kenys?g?vel igazolja, hogy hivat?s?t "esk?j?hez" h?ven gyakorolja. Embert szeret? p?ldaad?sa, szoci?lis ?rz?kenys?ge, pr?dik?ci?s tehets?ge ?ltal?nos elismer?st kap. Nev?nek megbecs?lts?g?t n?veli publik?ci?s munk?lkod?sa. A doktori disszert?ci?ja: Rabbi Ovadia Bertnura utaz?sai erez Izraelben, tov?bb? a Zsid? k?nyvek, zsid? sorsok, valamint a M?zes ?s a chasszidizmus, stb. ?rtekez?sei Magyarorsz?g ?s Izrael tudom?nyos k?reiben egyar?nt ismertek.

A legelterjedtebb m?v?ben, Az ?rk?d?s ?jszak?ja ?r?s?ban fogalmazza: "(...) Isten azt ?g?rte, hogy a sz?m?zet?sben sem hagyja el Izraelt. A galut t?nye, a szenved?s nem jelenti a sz?vets?g felbont?s?t. Ellenkez?leg. Min?l t?bb szenved?s van a vil?gban, ann?l ink?bb ?rzi Izrael, hogy Isten m?g v?r t?le valamit."

Amikor 1935. j?nius 21-?n, a megboldogult dr. Schwarcz M?r gy?ri neol?g f?rabbinak az ut?dj?t p?ly?zattal keresik, akkor ? v?lik a leges?lyesebb?. A pr?dik?ci?kkal is bemutatkoz? 25 vet?lked? rabbi k?z?l dr. R?th kapja a legt?bb m?ltat? ?rt?kel?st. Az 1935. szeptember 15-i hitk?zs?gi k?zgy?l?sen majdnem 100 sz?zal?kos ar?nnyal kapja meg a gy?ri f?rabbii tiszts?get. A beiktat?s december 15-?n t?rt?nik. N?gy nappal k?s?bb, 1935. december 19-?n Gy?r Szabad Kir?lyi V?ros K?zgy?l?se egyhang? szavaz?ssal a telep?l?s k?pvisel?i k?z? h?vja. S megkezd?dnek R?th Emilnek gy?ri dolgos napjai. A R?ba-parti v?rosban is igazol?dik, hogy h?s?gesen megtartja rabbii avat?si fogadalm?t. F?radhatatlan a hitk?zs?gi ?let fejleszt?s?ben. Mindent megtesz a zsid? ?s nem zsid? alkot?i egy?ttm?k?d?s?rt. ?m eme sz?vb?l fakad? t?rekv?seihez a kialakul? politikai l?gk?r nem kedvez. S?t.

Gy?ri f?rabbis?ga egybeesik azzal az id?vel, amikor a hitleri n?met fasizmus Magyarorsz?gon is g?tl?stalanul terjed. Az els? antiszemita, magyar zsid?t?rv?ny 1938. m?jus 12-?n ker?l az Orsz?ggy?l?s asztal?ra. M?jus 24-?n szentes?tik. E jelens?gb?l ?s sok minden m?sb?l, a f?rabbi bizonyosan t?rt?n?szhez ill?en sz?mol az antiszemitizmus tov?bbi t?rh?d?t?s?val. Ennek megg?tl?s??rt ?l a leghalv?- nyabb lehet?s?gekkel is . A v?ros legmagasabb szint? f?ru-m?n, 1938. okt?ber 12-?n sz?t k?r. "(...)Magyarorsz?g ?rdek?ben - hangs?lyozza - v?llvetve sz?ks?ges k?zdeni. A magyar zsid?s?g is - folytatja - egynek tekinti mag?t a nemzettel, mind a megpr?b?ltat?sban, mind pedig (...) ?r?m?ben." A felsz?lal?s csak?gy, mint b?rmely m?s j? sz?nd?k? er?fesz?t?s, nem g?tolja a magyarorsz?gi n?cizmus ?jabb l?p?seit. 1939. m?jus 5-?n megsz?letik a m?sodik ?s 1941. augusztus 8-?n hat?lyba l?p a harmadik - az imm?r n?rnbergi szellem? - magyar zsid?t?rv?ny is.

A megal?z? t?rv?nyek k?z?l m?r a m?sodik kimondja, hogy a telep?l?si ?nkorm?nyzatokban izraelit?k nem maradhatnak. Gy?rben 1939. szeptember 27-?n z?rj?k ki a zsid? sz?rmaz?s?akat, k?z?tt?k R?th Emilt is.

A folyamatosan roml? k?z?leti l?gk?rben a f?rabbi a kor?bbiakn?l is nagyobb figyelmet ford?t a zsid? ifj? l?nyok ?s fi?k nevel?s?re, form?l?s?ra. Akit csak lehet, felk?sz?t az Izraelba val? leend? "menek?l?sre". A r?thi ali?z?si iskola a gy?ri ?s v?rosk?rny?ki zsid? ifjakat igyekszik mindenre felk?sz?teni. Megtanulj?k, hogy az ?g?ret f?ldj?t csak sok-sok k?zdelemmel, ?ldozattal lehet el?rni.

Magyarorsz?g 1944.m?rcius 19-i hitleri megsz?ll?sa felgyors?tja a zsid?k megal?z?s?t szolg?l? rendelkez?sek ?letbel?p?s?t. Megkezd?dnek a deport?l?si el?k?sz?letek is. Ritk?n el?fordulnak kiv?teles esetek. R?th f?rabbinak ?s csal?dj?nak is felaj?nlj?k az un. Kasztner vonatra "sz?l?" jegyet. Ezt ? elutas?tja. "Nekem - magyar?zza - j?ban, rosszban a ny?jam mellett a helyem." E magatart?s?val ?l-te p?rja is egyet?rt. Mindketten ?r?k?rt?k? p?ld?t mutat-nak depot?land? t?rsaiknak ?s a v?szkorszak minden t?l?l?j?nek.

M?r a v?ros Budai ?ti barakk gett?j?ban van, amikor h?veit 1944. j?nius 9-?n, p?ntek este a s?beszt k?sz?nt? im?ra h?vja. A szabad ?g alatti, utols? gy?ri istentiszteletet a n?met ?s magyar n?cik megzavarj?k. A f?rabbiba fojtj?k a sz?t. ?m csak form?lisan.

Az 1944. j?nius 11-?n Gy?rb?l els?nek indul?, marhavagonos deport?l? szerelv?ny a R?th csal?dot is az auschwitzi megsemmis?t?, hal?lt?borba sz?lltja.